MSN, MP3 és az internet hőskora.

A magyar videotéka aranykora

Péntek délután, VHS-kazetták a polcon és hosszú percekig tartó válogatás. A videotéka egykor a hétvége kezdete volt.

Nokia 3210: a telefon, amit nem kellett félteni

Cserélhető előlap, Snake és napokig tartó akkumulátor. A Nokia 3210 a mobiltelefon-korszak egyik jelképe lett.

KÉPEK

Ikarusok a budapesti utcákon

Piros-kék buszok, harmonikaajtók és dízelhang. Egy vizuális utazás a városi közlekedés múltjába.

KÉPEK

Videotéka neonfényben

Kazettaborítók százai, kézzel írt ajánlók és a kölcsönzőpult. Egy hely, amely mára szinte teljesen eltűnt.

Nokia 3210 és 3310: mi volt köztük a különbség?

Két szürke Nokia, amely ma szinte ugyanannak a korszaknak tűnik. Pedig a 3210 és a 3310 között több fontos különbség volt, mint amire húsz év távlatából emlékszünk.

Betárcsázós internet: amikor a modem hangjából tudtuk, lesz-e kapcsolat

Foglalt telefonvonal, sípoló modem és percekig töltődő weboldalak. Az 56k-s internet lassú volt, mégis akkor nyílt ki először igazán a világ az otthoni gép előtt.

MAGYAR RETRO

Ikarus 260: a busz, amely évtizedekig hozzátartozott a magyar utcához

Harmonikaajtó, dízelhang és jellegzetes dobozforma. Az Ikarus 260 nem egyszerűen egy régi busz: több generáció közös közlekedési emléke.

VHS-kazetta: miért kellett visszatekerni, és mi történt, ha nem tettük?

A film végén még nem volt vége a feladatnak. A VHS-kazettát vissza kellett tekerni, különben a következő néző a stáblista után kezdte a kölcsönzést.

Képújság: az internet előtti internet a tévéképernyőn

100-as oldal, pixeles betűk, hírek, időjárás és sporteredmények. A Képújság jóval az otthoni internet előtt adott azonnal lehívható információt.

Videómagnó időzítő: hogyan vettünk fel filmet, amikor nem voltunk otthon?

Csatorna, kezdési idő, befejezés és egy üres kazetta. Egy rosszul beállított óra elég volt ahhoz, hogy a film helyett a késő esti híradó kerüljön a VHS-re.

Nokia 9110 Communicator: a zsebben hordott iroda 1998-ból

Kívül telefon, belül teljes QWERTY billentyűzet és széles kijelző. A Nokia 9110 jóval az okostelefonok előtt megmutatta, milyen lehet a mobil iroda.

3,5 colos floppy: hogyan fért rá minden 1,44 MB-ra?

Dokumentum, játékmentés, driver és néha egy komplett program. Az 1,44 MB-os floppy ma nevetségesen kicsinek tűnik, mégis évekig alapvető adathordozó volt.

Motorola RAZR V3: a telefon, amely divattárgy lett

Vékony fémház, kagylóforma és látványos billentyűzet. A 2004-es RAZR V3 azt mutatta meg, hogy egy mobil nemcsak hasznos, hanem státusztárgy is lehet.

Az első iPod: amikor ezer dal tényleg elfért a zsebben

2001-ben az Apple egy fehér zenelejátszóval újraértelmezte, mit jelent hordozható zenét vinni magunkkal. Az első iPod ma már maga is retro ikon.

MiniDisc: a formátum, amely majdnem a jövő lett

Kicsi, védett lemez, digitális felvétel és újraírhatóság. A MiniDisc a kilencvenes években sokkal modernebbnek tűnt a kazettánál, mégsem lett belőle univerzális szabvány.

JÁTÉKOK

PlayStation 1: a szürke konzol, amely felnőttebbé tette a videojátékot

CD, memóriakártya és háromdimenziós játékok. Az első PlayStation a kilencvenes évek közepén teljesen új közönséghez vitte el a konzolozást.

A floppy kis kapcsolója: mire való volt az írásvédelem?

A 3,5 colos lemez sarkán egy apró műanyag kapcsoló döntötte el, lehet-e rá írni. Egy mechanikus megoldás, amely tényleg megvédhette a fontos fájlt.

Nokia 3310: miért bírt ki napokat az akkumulátora?

Nem csodaakkumulátor volt, hanem teljesen más energiaigény. Kis kijelző, egyszerű rádiós egység és kevés háttérfolyamat mellett a telefon alig fogyasztott.

Motorola RAZR V3: hogyan lett ennyire vékony egy 2004-es telefon?

A RAZR nem a legtöbb funkcióval akart nyerni, hanem formával. A fémház, a lapos billentyűzet és a kagylós kialakítás együtt hozta létre ikonikus profilját.

Miért volt olyan mély és nehéz a régi CRT monitor?

A képcsöves monitor nem egyszerűen vastag burkolatot kapott. A kép létrehozásához fizikailag hosszú elektronnyalábra és vákuumcsőre volt szükség.

2×, 4×, 8×: mit jelentett a sebesség a régi CD-írókon?

A CD-írás sebessége külön státuszadat volt. A túl gyors írás azonban nem mindig jelentett jobb eredményt, ezért sokan óvatosan választottak tempót.

ZIP drive: amikor a floppy 1,44 MB-ja már kevés lett

A ZIP lemez száz megabájt körüli kapacitása a kilencvenes években hatalmas ugrásnak tűnt. Egyetlen hordozón rengeteg floppy tartalma fért el.

MiniDisc: hogyan lehetett ugyanazt a lemezt újra és újra felvenni?

A MiniDisc egyik nagy varázsa az újraírhatóság volt. Digitális hangot lehetett rögzíteni, törölni, átrendezni és újracímkézni.

iPod Click Wheel: miért működött ennyire jól egyetlen kör alakú vezérlő?

Több száz vagy több ezer dal között kellett gyorsan mozogni. A körkörös görgetés erre sokkal természetesebb megoldást adott, mint a hagyományos fel-le gombok.

Miért 74, majd 80 perces lett a zenei CD?

A CD játékideje nem véletlen szám volt. A fizikai méret, az adatsűrűség és a szabvány együtt határozta meg, mennyi zene fért egy lemezre.

JÁTÉKOK

PlayStation memóriakártya: miért nem a CD-re mentett a konzol?

A játék CD-je csak olvasható volt, ezért a mentésekhez külön adathordozó kellett. Egy apró kártya őrizte több órányi játék eredményét.

Videotéka: miért fájt annyira egy nap késés?

A kölcsönzés időre szólt, és ugyanazt a kazettát más is várhatta. A késedelmi díj ezért a videotékás korszak szerves része lett.

Miért a 100-as oldallal kezdődött szinte minden teletext?

A háromjegyű oldalszámok saját logikát alkottak. A 100-as lap jellemzően belépési pontként és tartalomjegyzékként működött.

MAGYAR RETRO

Mit mesél egy megmaradt magyar videotéka a kilencvenes évekről?

A polcok, kategóriák és kazettatokok egy eltűnt szolgáltatástípus nyomai. Egyetlen üzletbelsőből egész médiakorszak olvasható ki.

MSN Messenger: nudge, státusz és az esti chat korszaka

A kétezres években egy zöld kis ikon elég volt ahhoz, hogy elkezdődjön az este. Az MSN Messenger nemcsak chatprogram volt, hanem egy egész online társasági tér.