2004: a telefon, amely mindenkit meglepett
A Motorola 2004. július 27-én Chicagóban mutatta be a RAZR V3-at, és szeptemberben már a boltokban is volt, Európában és Ázsiában korábban, az Egyesült Államokban novemberben. A telefon első ránézésre nem a technikájával, hanem a formájával tűnt ki: vékony, fémes és elegáns volt, egészen más, mint a korszak vaskos mobiljai.
A fejlesztés mindössze egy évvel korábban, 2003 júliusában kezdődött. A cél egy olyan készülék volt, amely egyszerre telefon és divattárgy, és ez sikerült is.
Miért volt olyan vékony?
A RAZR összecsukva mindössze nagyjából 13 milliméter vastag volt. Ez akkor rendkívüli teljesítménynek számított, hiszen a kagylótelefonok általában jóval vastagabbak voltak, hiszen két részből álltak, és mindkettőben elektronikának kellett lennie.
A mérnökök a belső elrendezést teljesen újragondolták. Az antennát beépítették, az akkumulátort lapos formájúra tervezték, a billentyűzet pedig egyetlen, vékony fémlapból készült. Minden tizedmilliméterért megküzdöttek, és ez a vékonyság lett a telefon legfőbb ismertetőjegye.
Alumínium ház, világító fémbillentyűzet
A RAZR háza alumíniumból készült, ami prémium érzetet adott, és a fényes, csiszolt felület messziről felismerhetővé tette. A billentyűzet egyetlen fémlapba vésett gombokból állt, amelyeket alulról kék fénnyel világítottak meg. Sötétben ez különösen látványos volt.
Kívül egy kis külső kijelző mutatta az időt, a hívót és az értesítéseket, belül pedig egy nagyobb színes kijelző várta a felhasználót. Volt benne VGA-felbontású kamera is, amely videót is tudott rögzíteni, ami 2004-ben még egyáltalán nem volt magától értetődő.
Előbb luxus, aztán tömegtermék
A RAZR eleinte drága, prémium készülékként indult, és a hírességek, divattervezők, sztárok kedvelt kiegészítője lett. Szerepelt filmekben, reklámokban és divatlapokban. Aki RAZR-t vett elő, az üzent valamit a stílusáról.
A nagy áttörést az árcsökkentések hozták. Ahogy a telefon olcsóbb lett, és a szolgáltatók előfizetéssel kedvezményesen kínálták, tömegek vásárolták meg. Végül mintegy 130 millió darab kelt el belőle, amivel minden idők legtöbbet eladott kagylótelefonja lett.
Kinyitni és összecsattintani
A kagylótelefonok egyik legnagyobb élménye a mozdulat volt. A RAZR-t egy határozott csuklómozdulattal ki lehetett pattintani, a beszélgetés végén pedig egy elégedett csattanással összecsukni. Ez a gesztus sokkal drámaibb volt, mint egy mai érintőképernyős gomb megnyomása.
A színes változatok, köztük a rózsaszín, a fekete és a piros kiadások, tovább erősítették a divattárgy-szerepet. A RAZR-t sokan nem azért választották, mert a legtöbbet tudta, hanem mert ez volt a legmenőbb.
A RAZR öröksége
A RAZR sikere után a Motorola több utódot is kiadott, köztük 2007-ben a RAZR2-t, de az eredeti hatását nem tudták megismételni. Néhány évvel később az érintőképernyős okostelefonok teljesen átrendezték a piacot, és a kagylótelefonok háttérbe szorultak.
A RAZR név azonban nem tűnt el: évekkel később a Motorola hajlítható kijelzős okostelefonként támasztotta fel. Az eredeti V3 pedig ma a kétezres évek közepének egyik legerősebb tárgyi jelképe, a korszak, amikor egy telefon elsősorban stílus volt.