Kívülről még hagyományos Nokia volt
A 9110 csukott állapotban egy szokatlanul nagy mobiltelefonnak tűnt. A valódi trükk akkor derült ki, amikor oldalra nyitottuk. Belül széles kijelző, teljes QWERTY billentyűzet és olyan alkalmazások vártak, amelyek akkoriban inkább laptopokra emlékeztettek.
E-mail, fax, jegyzet és naptár egyetlen eszközben
A Communicator-sorozat célja az volt, hogy üzleti feladatokat lehessen útközben is elvégezni. E-mail, fax, címlista, naptár és dokumentumkezelés került egy mobiltelefon méretű eszközbe. A mai okostelefon mellett ez természetesnek tűnik, 1998-ban azonban egészen futurisztikus volt.
Miért kellett bele teljes QWERTY billentyűzet?
A számbillentyűzetes, többszöri gombnyomásos szövegbevitel egy rövid SMS-hez még elég volt, egy hosszabb e-mailhez vagy üzleti dokumentumhoz már nem. A Communicator ezért oldalra nyílt: csukva hagyományos mobilként lehetett telefonálni vele, kinyitva viszont egy miniatűr számítógép tárult fel, amelyen hüvelykujjal vagy két ujjal is lehetett gépelni. Ez a kettősség tette igazán különlegessé.
Az elődje már 1996-ban megjelent
A 9110 nem az első Communicator volt: a sorozatot az 1996-os Nokia 9000 indította el. A 9110 ennek kisebb, könnyebb és továbbfejlesztett utódja lett, a belsejében a GEOS nevű operációs rendszerrel. A család később is folytatódott, és a fizikai billentyűzetes üzleti telefonok, majd az okostelefonok egyik fontos előfutárává vált.
Nem volt kicsi és nem volt olcsó
A 9110 nem tömegtelefon volt. Vastag, nehéz és drága készüléknek számított, ráadásul leginkább üzleti felhasználóknak készült. Éppen ezért különleges tárgy ma is: nem azt mutatja, milyen telefonja volt mindenkinek, hanem azt, milyen irányba próbálták elképzelni a mobil jövőjét.
Az okostelefon egyik látványos előképe
A 9110-ben még nem volt érintőkijelző és modern alkalmazásbolt, de az alapgondolat ismerős: telefon, kommunikáció, szervezés és munka egyetlen hordozható gépben. Emiatt a Communicator ma sokkal modernebbnek hat, mint a vele egykorú átlagos mobilok.