1988: Japánban indult a 16 bites korszak
A Sega Mega Drive 1988. október 29-én jelent meg Japánban. Észak-Amerikában 1989-ben Genesis néven került a boltokba, Európában pedig 1990 szeptemberében, ismét Mega Drive néven. A gép szíve egy 7,6 MHz-es Motorola 68000 processzor volt, mellette egy Z80-as chip felelt a hangért és a korábbi Sega-játékokkal való kompatibilitásért.
A „16 bit” felirat önmagában reklámszöveg lett. Akkor ez a szám egyet jelentett a gyorsabb, színesebb, „felnőttebb” játékokkal, és a konzol nagy betűkkel hirdette is a dobozán.
A Mega Drive gyorsnak és vagánynak akart látszani
A Sega tudatosan a Nintendo ellenpólusaként pozicionálta a gépet. A Nintendo a családbarát, szelíd imázst képviselte, a Sega pedig a lázadóbb, menőbb, tinédzsereknek szóló stílust. A reklámok nyíltan támadták a riválist, az egyik híres amerikai szlogen így szólt: „Genesis does what Nintendon't”, vagyis a Genesis tudja, amit a Nintendo nem.
A marketing olyan kifejezéseket is bevezetett, mint a „blast processing”, amely technikai csodát sugallt, valójában azonban inkább reklámfogás volt, mint valódi műszaki újítás.
Sonic lett a válasz Marióra
A Sega nagy dobása 1991-ben a Sonic the Hedgehog volt. A kék sün gyors, laza és öntudatos volt, pontosan az, amit a Sega a márkájától várt. A játék lett a konzol alapcsomagjának része, és elképesztő sikert aratott: csomagjátékként 15 millió példányban került a játékosokhoz.
A pályák sebessége, a hurokpályák és a gyűrűgyűjtés teljesen más élményt adott, mint Mario gondosabb, ugrásra épülő világa. Sonic a kilencvenes évek egyik legismertebb játékfigurája lett.
A konzolháború egyik legemlékezetesebb korszaka
Amikor 1991-ben Észak-Amerikában megjelent a Super Nintendo, kirobbant a 16 bites konzolháború. Iskolaudvarokon, újságokban és tévéreklámokban vitatkoztak arról, melyik gép a jobb. A Sega egy ideig komoly előnyt szerzett, Európában pedig a piac nagyjából 65 százalékát birtokolta, és egészen 1994-ig vezetett a Super Nintendóval szemben.
A Mega Drive-ból összesen több mint 30 millió darab kelt el, a licencelt brazil és amerikai változatokkal együtt még ennél is több. Ez komoly eredmény volt egy olyan piacon, ahol a Nintendo addig szinte egyeduralkodó volt.
Európa és Magyarország
Európában a Mega Drive különösen erős volt, mert a Sega itt korábban és agresszívebben jelent meg, mint a Nintendo. Magyarországon a kilencvenes évek elején egy eredeti Mega Drive komoly beruházásnak számított, ezért sokan külföldről hozták haza, vagy egy jobb módú barátnál játszottak először rajta.
A Sonic, a Streets of Rage, a Mortal Kombat vagy az Aladdin sok magyar gyereknek jelentette a kilencvenes évek játékélményét. A fekete konzol és a háromgombos kontroller ma is a korszak egyik legismertebb jelképe.
Miért emlékszünk rá ennyire?
A Mega Drive nem a legerősebb gép volt minden szempontból, de nagyon jól ismerte a közönségét. Gyors játékok, vagány hangulat, erős zenék és egy kabalafigura, amely tökéletesen megtestesítette a korszellemet. Ez a kombináció tette a kilencvenes évek egyik legszerethetőbb konzoljává.
Ma a Mega Drive játékai újrakiadásokban, mini konzolokon és gyűjteményekben is élnek, és a Sonic-sorozat is folytatódik. A 16 bites korszak hangulatát viszont kevés gép idézi fel annyira hitelesen, mint az eredeti fekete doboz.