Japánban Famicomként indult
A történet 1983. július 15-én kezdődött Japánban, ahol a Nintendo piros-fehér konzolja Family Computer, röviden Famicom néven jelent meg 14 800 jenért. Az első két hónapban félmillió darab fogyott belőle, és hamar a japán otthonok egyik legnépszerűbb szórakoztató eszköze lett.
A nyugati változat, a Nintendo Entertainment System, vagyis a NES teljesen más külsőt kapott: szögletes, szürke dobozt, amely sokkal inkább hasonlított egy videómagnóra, mint egy játékgépre. Ez nem véletlen volt, hanem tudatos stratégia.
A videojáték-összeomlás után érkezett
1983-ban az amerikai videojáték-piac szinte összeomlott. A boltok tele voltak gyenge minőségű játékokkal, a vásárlók elfordultak, és sok kereskedő úgy gondolta, a konzolok divatja végleg lejárt. A NES ebbe a bizalmatlan közegbe érkezett: 1985 októberében először csak New Yorkban tesztelték, majd 1986-ban országosan is a boltokba került.
A Nintendo ezért nem „videojátékként”, hanem szórakoztató rendszerként mutatta be a gépet. A korai csomagban még egy R.O.B. nevű játékrobot is helyet kapott, amely inkább a konzol újszerűségét hangsúlyozta, mint hogy valódi játékélményt adott volna.
Minőségellenőrzés és a zárolócsip
A Nintendo tanult a piac összeomlásából. A nyugati NES-be egy 10NES nevű zárolócsipet építettek, amely csak a Nintendo által jóváhagyott kazettákat engedte futni. A kiadóknak szigorú szabályokat kellett betartaniuk, a dobozokon pedig a minőséget jelző pecsét jelent meg.
Ennek a csipnek egy kevésbé dicsőséges öröksége is lett. Ha a kazetta érintkezése nem volt tökéletes, a csip újraindította a gépet, és a bekapcsolást jelző lámpa villogni kezdett. Innen ered a kazetták megfújásának híres rituáléja, amely valójában inkább a kivétel–visszahelyezés miatt működött, mint a levegő miatt.
A kontroller formája ikonná vált
A NES kontrollerén egy keresztirányú iránygomb, két akciógomb, valamint Start és Select gomb volt. Ez az elrendezés ma természetesnek tűnik, de akkor újszerű volt: a joystickhoz képest pontosabb, kényelmesebb és könnyebben megtanulható irányítást adott.
A téglalap alakú kontroller ma is a retro játékok egyik legismertebb jelképe. A későbbi konzolok kontrollerei mind ennek az alapnak a továbbfejlesztései lettek.
Mario arca összenőtt a Nintendóval
A NES legfontosabb játéka a Super Mario Bros. volt, amely 1986-ban az amerikai alapcsomag része lett. A vízszintesen gördülő pálya, a titkos csövek, a gombák és a zászlórúd mind olyan elemek, amelyek a platformjátékok alapnyelvévé váltak. Mario ezzel a Nintendo és tágabban a videojátékok arca lett.
A NES körül született meg sok máig élő sorozat is, például a The Legend of Zelda és a Metroid. 1990-re az amerikai háztartások harmadában ott volt a gép, ami jól mutatja, mekkora fordulatot hozott az összeomlás után.
Magyar szemmel: klónok és ritka eredetik
Magyarországon a NES a nyolcvanas években szinte elérhetetlen volt, és a kilencvenes években is drágának számított. Sokan ezért nem az eredeti szürke dobozzal, hanem olcsóbb, a japán Famicom kazettáit használó klónkonzolokkal találkoztak először. Ezek a gépek piacokon és kisebb üzletekben is kaphatók voltak, gyakran „sok az egyben” kazettákkal.
A NES-t Észak-Amerikában és Európában 1995-ben vonták ki a forgalomból, Japánban viszont a Famicom gyártása egészen 2003-ig folytatódott. A szürke doboz ma kedvelt gyűjtői darab, a hozzá tartozó játékok pedig a retro játékkultúra alapművei.