A világ egyik legtöbbet eladott számítógépe
A Commodore 64-et 1982 januárjában mutatták be a Las Vegas-i CES kiállításon, és még abban az évben, augusztusban került a boltokba, 595 dolláros áron. Ez otthoni számítógéphez képest megfizethető volt, hiszen a gép teljes értékű számítógépet és kiváló játékgépet adott egyszerre.
A becslések szerint 12,5 és 17 millió közötti példányban kelt el, amivel az egyik legtöbbet eladott számítógép-modell a történelemben. A gyártás egészen 1994-ig, a Commodore csődjéig tartott, vagyis a C64 több mint egy évtizedig volt kapható, ami a számítástechnikában szinte felfoghatatlanul hosszú idő.
64 kilobájt, ami akkor rengetegnek tűnt
A név a 64 kilobájt memóriára utalt. Ebből bekapcsolás után a BASIC programok számára nagyjából 38 kilobájt állt rendelkezésre, amit a kék képernyőn megjelenő „BYTES FREE” üzenet is jelzett. A processzor egy MOS 6510-es volt, amely az európai PAL változatokban nagyjából 0,985 MHz-en futott.
Ma egyetlen weboldal is több memóriát használ ennél, akkor azonban ebbe a keretbe egy teljes otthoni számítógép fért bele: játékok, oktatóprogramok, szövegszerkesztők és saját BASIC-kódok egyaránt futottak rajta.
A hang és a kép, amitől különleges lett
A C64 két kulcsfontosságú chipje a VIC-II grafikus vezérlő és a SID hangchip volt. A VIC-II 320×200 pixeles felbontást, 16 színt és nyolc hardveres sprite-ot tudott, vagyis a képernyőn mozgó figurákat a gép külön, hatékonyan kezelte. Ez tette lehetővé a gördülékeny akciójátékokat.
A SID chip háromcsatornás hangszintetizátor volt, amely a korabeli gépek egyszerű csipogásához képest valódi zenét tudott megszólaltatni. A C64-es játékzenék ma is külön kultuszt élveznek, sőt a „chiptune” zenei irányzat egyik alapját jelentik. Sokan ma is fejből dúdolják kedvenc játékaik főcímzenéjét.
Kazettáról tölteni: türelemjáték
A legtöbb magyar otthonban a C64 mellé nem lemezmeghajtó, hanem Datasette, vagyis kazettás egység került. A programok betöltése így akár percekig is tarthatott: a szalagot pontos pozícióra kellett tekerni, a képernyő csíkozva villogott, és közben csak remélni lehetett, hogy a végén nem hibaüzenet jelenik meg.
A gazdagabb vagy szerencsésebb felhasználók 1541-es lemezmeghajtót használtak, amely jóval gyorsabb volt, bár maga sem volt híres a sebességéről. A gyorstöltő programok és cartridge-ok külön műfajjá váltak, és a betöltés gyorsítása sok fiatalt vezetett a gép mélyebb megismeréséhez.
Hogyan került a C64 a magyar otthonokba?
Magyarországon a nyugati számítástechnikai eszközök beszerzése a nyolcvanas években nem volt egyszerű. A Commodore 64-et sokan külföldről, gyakran Bécsből hozták haza, vagy ismerősök, rokonok révén jutottak hozzá. A gép ezért nemcsak technikai eszköz volt, hanem státuszszimbólum és nagy családi beruházás is.
A programok jó része kézről kézre járt: kazettákat másoltak, cserélgettek, és szinte minden iskolában volt valaki, akinél „minden megvolt”. Számítástechnikai szakkörök, klubok és újságok segítették a tanulást, a C64 pedig sok későbbi programozó, mérnök és informatikus első gépe lett.
Miért lett egy generáció első számítógépe?
A Commodore 64 egyszerre volt játékgép és valódi számítógép. Joystickkal és tévére kötve könnyen vált családi szórakozássá, a bekapcsolás után azonnal megjelenő BASIC parancssor viszont arra csábított, hogy az ember maga is kipróbáljon néhány utasítást. Sokan így írták meg életük első programját.
Emiatt a C64 sokaknak nem egyszerűen régi hardver, hanem az első saját digitális világ emléke. Ma is aktív rajongói közösség él körülötte, új játékok és demók készülnek rá, és a régi gépek javítása, gyűjtése is virágzó hobbi.