A hetvenes évek

Béke, szerelem és egyetértés

Oh, azok a 70-es évek. Ki gondolta volna akkor, hogy az anno szállóigévé vált kijelentés, a sokat vitatott életérzés egy olyan divathullámot hoz majd, ami a mai napig meghatározó szerepet játszik.

Az eltelt időben már számtalanszor tért vissza a trapéz nadrág vagy a farmer mellény. A “mindenki szeret mindenkit” eszméje ugyan már csak nyomokban maradt meg a mai fiatalok gondolkodásában, mégis sokban hasonlítanak korábban élt társaikhoz.
Agyon tupírozott haj? Hosszú hajú rockerek? Ez nem csak régen volt nagy divat. Igaz, anno elképesztő, kővé dermesztett frizurák is megjelentek az mindennapokban, de a lágyabb tupír most is kifejezetten sikkesnek számít. Hatalmas, pszichedelikus minták, színes ruhák. Ezek azóta se mentek ki a divatból.
De nem csak a divatban maradtak meg a hippik szokásai. A lakberendezés is imádja a retrót! Rengeteg bútordarab tért vissza az elmúlt pár évben a  ’70-es évekből a piacra. Elég csak egy-két feltűnőbb fotelra gondolni, formájuk és színviláguk nem éppen most lett kitalálva.
Íme, a 70-es évek. Lépten-nyomon felbukkan, és észre sem vesszük. Most mindenki a ’80-as évek diszkólázára koncentrál. Azonban ha kilépünk az utcára, sokszor érezhetjük úgy, semmi sem változott azóta. Sőt! Még csak ki sem kell lépni.

Az 1970-es évek elején etnikai jellegű, természetes és puritán ruhák uralkodtak. Az előző évtized hippidivatját népies elemekkel dolgozták össze, és a hagyományos kézműves mesterségek, mint pl. a kötés, a szövés, a kelmefestés, batikolás a divat középpontjába kerültek. Ismét virágzott az art deco – csak immár olcsóbb anyagokkal. A divat és a művészet együttműködéséből új inspiráció született olyan divattervezők munkájában, mint Ossie Clark, Celia Birtwell, Bill Gibb és Zandra Rhodes.
A ’60-as évek ingruhái és kemény vonalai után ismét nőiesebb ruhák tűntek fel, a mini kiment a divatból, újra feléledt a midi és a bokáig vagy földig érő maxi szoknya. Roy Halston kidolgozásában az évtized végén különösen népszerűvé vált a Diana-dekoltázs:
a meztelen egyvállas, asszimetrikus nyakkivágás. A csipkés és zsinóros szegélyű, hamis gyöngyökkel kivarrt blúzok népies divatja univerzálissá vált. Megjelentek a nadrágkosztümök. A nadrágok a trapézszabásból indultak, 1975 körül szélesek és harang alakúak, ezután az egyenes és széles szabásra korlátozódtak, majd az évtized végére ismét szűk fazont kaptak. Népszerű szövetek voltak a nehéz kreppek, a kötött gyapjú- és courtelle-dzsörzék, valamint a szőtt poliészter anyagok.
Rengeteg virágmotívum és természetes minta bukkant fel. A 60-as évekből fennmaradt geometrikus alakzatok és csíkok inkább nyomásokban és mintákban, mintsem formában, szabásvonalban jelentkeztek.
A 70-es évek elejére jöttek igazán divatba a forrónadrágok. A feneket alig takaró, rendkívül rövid sortok, amelyek esti viseletre bársonyból vagy lurexből készültek, gyakran gombos maxi- vagy midiszoknya alatt viselték őket, amelyek elöl nyitottak voltak.
Megszületik a punk: a Malcolm McLaren és Vivienne Westwood irányította punkmozgalom romboló és intézményellenes volt; rabkellékek, biztosítótűk, feltépett szegélyek és kaotikus, szabálytalan tűzdelések jellemezték. Emellett pedig dívott a diszkódivat: a csillogó, fémes, sziporkázó anyagok, mint a flitter, lurex és spandex elengedhetetlen volt egy igazi szombat esti táncoláshoz.

Tetszik? Oszd meg:
Kategória: 70'-es évek | A közvetlen link.

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>